| Okos Házak : HVG: Hazai források "zöldítésre" (2006.jan.25.) |
HVG: Hazai források "zöldítésre" (2006.jan.25.)
Híd 2006.01.31. 08:45
A megújuló energiaforrások házilagos használatát az idén külön, címzett központi támogatás ösztönzi, az egy évig tetszhalott nemzeti energiatakarékossági program ugyanis 2006-ban - úgy tűnik - ismét fogad pályázatokat az 1 milliárd forintos keret erejéig. A pályázatokat a tervek szerint februárban írják ki...
... A keretösszeg 70-80 százalékával várhatóan a hagyományos építésű ingatlanok korszerűsítését támogatja az állam. Magánszemélyek mellett pályázhatnak lakóközösségek, azaz társasházak és lakásszövetkezetek, továbbá egyházi ingatlanok esetében az egyházak is - tudta meg a HVG Harmund Mónikától, az Energia Központ Kht. programigazgatójától. A pályázati célok között - az elavult fűtési rendszerek felújításán túl - az utólagos hőszigetelés és a nyílászárók korszerűsítése szerepelhet. S bár ez a program nem kifejezetten a megújuló energiaforrások felhasználására koncentrál, ide lehet "csempészni" akár napkollektor, akár hőszivattyú beépítését is. A sikeres pályázó a beruházásra fordított kiadás harmadára (egyház a felére) - de legfeljebb 600 ezer forintig - vissza nem térítendő állami támogatáshoz juthat; persze csak utólag, az átalakítás befejezése után. Lakásszövetkezetnél és társasháznál lakásonként legfeljebb 350 ezer forintra rúghat a juttatás. Csak elavult, öreg berendezést lehet cserélni, azaz ha a kazánok teljesítménye és hatásfoka jelentősen elmarad az újakétól.
A fűtés és melegvíz-ellátás napenergiával kombinált kiépítése aránylag komoly - egy átlagos ház esetében 1 millió forint fölötti - beruházás, miután külön melegvíz-tárolót is kell építeni, amelyet a hagyományos és napenergiát hasznosító berendezések együtt fűtenek fel. A beruházás költségei az Energia Központ becslése szerint akár öt-hat év alatt megtérülhetnek, attól függően, milyen fosszilis energiaforrást váltanak ki a megújulóval. A föld hőjét hasznosító hőszivattyú beépítése két-háromszor annyiba kerül, mint a napenergiát hasznosító rendszeré, s a megtérülés a szivattyú villamosenergia-használati többlete miatt sokkal hosszabb lehet.
Harmund Mónika szerint érdemes pályázni másféle átalakítási elképzelésekkel is. Ha például egy 70 négyzetméteres lakásban korszerű kombikazánra és termosztatikus szelepekkel ellátott radiátorokra cserélik le az alacsony hatásfokú gázkonvektorokat, valamint az elavult villanybojlert, az mai áron körülbelül 1 millió forintba kerül. A korszerűsítés után - az Energia Központ számítása szerint - mintegy évi 95 ezer forintot lehet megspórolni a villany- és gázszámlákon, tehát több mint tíz évbe telik, míg megtérül a beruházás. Sikeres pályázat esetén 333 ezer forintot lehet elnyerni, így a megtérülési idő is hét évre csökken.
Pályázat nélkül is lehet kedvezményes forrást szerezni napkollektorhoz vagy hőszivattyúhoz, feltéve, hogy az energiát szigorúan a házon belül használjuk fel. A lakás-takarékpénztári szerződések ugyanis - kétéves előtakarékossági időszak után - 6 százalékos éves kamattal áthidaló forintkölcsönt biztosítanak fűtés-korszerűsítésre, hőszigetelésre és a nyílászárók cseréjére.
A nap és a szél energiáját nagyban hasznosítani szándékozó vállalkozásoknak viszont a környezetvédelem és infrastruktúra operatív program háza táján érdemes még szétnézniük, ahol január első hetében még 1,4 milliárd forint állt rendelkezésre a 2004-ben 5 milliárd forinttal indult, a környezetbarát energiagazdálkodást segítő alprogram keretében. A pályázók előtt a kapukat csak január 31-éig tartják nyitva, de kormányközeli körökben azzal kecsegtetnek, hogy márciusban újra megnyílhat a lehetőség, ha átcsoportosításokkal sikerül még némi pénzre szert tenni. Ilyen támogatásra az fenheti a fogát, aki legalább 125 millió forint értékű beruházást szeretne tető alá hozni, és a szükséges források negyedét önerőből vagy bankhitelből biztosítani tudja.
PAPP EMÍLIA
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
