Új bejegyzés Frissítés

2006.07.19. 07:38

Megfejtetlen maradt a kéroszi márványok titka 2006. július 14. Húsz év szünet után idén nyáron újra hivatásos régészek vették birtokukba Kéroszt, a Kiklád-szigetcsoport egy tagját, de a korábban itt talált titokzatos márványfigurák rejtélyét továbbra sem sikerült megoldani. Fény derült azonban a helyszín ókori titkára. A Kéroszi kincsként számon tartott, közel 1500 darab márványszobor egykori funkciója ma is ismeretlen a tudósok előtt. Rejtély például, hogy a többségében meztelen női alakot ábrázoló, 5 cm-től 1,5 méterig terjedő, hosszúkás figurák mindegyike miért törött, és, hogy a törésvonalak a testnek miért mindig ugyanazon a néhány pontján (a medencénél, vagy a mellkasnál) ismétlődnek. A helyszínen dolgozó görög és brit régészcsoport jelentésében az áll, hogy a figurák eleve darabokban kerültek "végső nyughelyükre", tehát a rongálás nem az újkori illegális ásatások és csempészkereskedelem eredménye. A leletek kérdéses szerepe azonban nem csökkenti az értéküket. Forrás: AP A klasszikus görög művészet szakértői sokáig semmibe vették, lenézték, gyakorlatilag barbár népek primitív alkotásainak tekintették a Kikládok lakóinak művészetét, mely az i.e. 3200-2000 között élte fénykorát. De a legutóbbi ásatások tükrében ez a negatív attitűd kezd jelentősen átértékelődni. Eszerint Kérosz szigete egy különleges, több napig tartó rituális vándorlás végállomása lehetett, s egyben Görögország legősibb szertartási központja. Az égei szigetvilág számos pontjának lakossága, köztük Naxosz, Szirosz és a görög szárazföld korabeli lakói is eljuttatták ide a feltehetően vallási célt szolgáló, összetört márványfigurákat, melyeket végül Kéroszon temettek el. Mivel a területen emberi fogak maradványa nem került elő, így kizárható, hogy a sziget kultikus temetkezéseknek adott volna otthont / A Relytélyek rovatba gondoltam, de ha nem , akkor innen ki tudjátok törölni.....Ő/

2006.07.18. 22:53

Nekem a 12 csillagról a következő jut eszembe: "... fején 12 csillagból korona. Egy asszony a jel, Jézus anyja Mária." És én amikor pl. kamionok ponyváján meglátom a 12 csillagos kört, mindig ez ugrik be és ez nem baj. Oda lehet gondolni ... (Mira)

2006.07.18. 22:27

ŐŐŐ...Izé, a csókművészek, ők kezelik a lépes mézet, mert egy Putyin, ha kacér...  http://www.funpic.hu/hu.picview.php?id=day

2006.07.18. 21:59

http://www.funpic.hu/hu.picview.php?id=day

2006.07.16. 20:31

Ahová meg tehetnék, nem teszik - régebben olvastam egy cikket az EU jelképéről, a 12 csillagról, ami a kerekasztal lovagjaira akar emlékeztetni, de ott középen a Szent Grál állt. Így üresen csak káosz-jelkép. Oda például bármelyiket rakhatnák: a Koronát, de Krisztus képe is jó lenne.......Ilona

2006.07.16. 18:41

A minap kezembe akadt egy műanyag kupak. Már épp ki akartam dobni a szemétbe, mikor megláttam rajta a Szentkoronát. Nem tudtam bedobni a szemetesbe. Azóta is pakolászom onnan ide, innen oda. Nem tudom mi lesz a sorsa. Lehet, hogy majd ősszel elégetem a kertben. De most már ezután a kupak mintája szerint válasszam ki amit megveszek? Szerintem nem lenne szabad megengedni, hogy ilyesmire használható legyen. Egy pár évvel ezelőtt, egy ingyenes városi lap húsvéti számával jártam így, amit ha kell ha nem dobálnak a leveles szekrénybe. Azon meg a megfeszített krisztus volt. Azt a címlapot évekig rakosgattam egyik dossziéból a másikba, míg végül azt is elégettem. Innen gondolom, hogy a kupaknak is ez lesz a sorsa. (Örvi)

2006.07.15. 16:15

Hagyományos magyar hacművelés: BARANTA Egy ismerősöm beszélt róla. A férje és fia is művelik ezt a sportágat........Ilona

2006.07.15. 12:31

Egyáltalán nem nevetlek ki, nekem is ilyen élményem van - hasonló hálát érzek, mikor kertemben az általam ültetett fiatal fák, bokrok többnyire első termését szedem nap mint nap - idén különösen bőségesen - kicsit éden hangulatom van tőle - a gondoskodást érzem rajta..........Ilona

2006.07.15. 09:05

Leírom a tegnapi élményemet. Lehet, hogy kinevettek érte, pedig tanulságos. A végzettségem kertész, mindig szoros kapcsolatban álltam a természettel, növényekkel. Azonban ahogy felnőttem egyre több lett a teendőm, 3 éve lakótelepen lakom. Tegnap szüleimnél voltam és sárgabarackot szedtem a fáról. Ez nagyon régen fordult elő velem, hiszen a barackfák "korán halnak". Most fordult igazán termőre a kis fájuk. Egyszerűen megfogott az az élmény, hogy a saját kezemmel veszem le, amelyiket megkívánom és rögtön meg is ehetem. Valahogy a színek és ízek is sokkal élesebbek lettek, mint akkor, amikor nap mint nap ebben éltem. Ezért írtam, hogy ez élmény volt, amit nem tapasztalhat meg az, aki folyton ezt csinálja és az sem, aki sosem. Természetesen magától jött az a gondolat is, hogy hálát adjak a fának a terméséért, az árnyékáért, és a Teremtőnek az ellátásomért és az átéltekért.  Legyenek áldottak a növények, akik a napfényt anyaggá varázsolják! (Mira)

2006.07.13. 20:11

A teljes napirend a táborról az Életmód/Kúrák-ban, további infó a TEREMBURA oldalon, nyári táborok címen található.....Ilona

2006.07.13. 10:01

Ez a szöveg gondolom fiataloknak lett címezve, a kábítószer fogyasztástól elrettentésül. Úgy gondolom, itt egy kicsit célt tévesztett........Ilona

2006.07.09. 08:29

Anita:   Heló! Hajnali 1:35 van...Itt egy tök jó történet (az elöbb írtam:)...Ehhez kell egy kis egoizmus...Itt egy tök jó töri, én írtam... xD Majd a töri után mesélek...........Ja és ne kérdezzétek, hogy miért Dávid... :S Csak úgy gyütt magátó'...Anita meg gondolom tudjátok, hogy én vok... :S De most kb. ilyen szomi vok mostanában... A szomorú szemû lány Anita tudta, hogy álmodik, mégis félt...Retegett...Tudta, hogy fog végzõdni az álma, hisz fél éve mindig csak ezt álmodja...Fájt neki...Fájt neki, mivel ezt már egyszer élõben átélte, és fájt neki, mert minden reggel úgy ébredt fel, hogy az estére frissen beforrt seb felszakadt...Újra végig ment azon folyóson... Odébb tolta a félig kiszakadt ajtót, majd belesett a szomába...A sarokban egy fiú ült...Barna félhosszú haja, zöld szemei elé lógott, melyek karikásak voltak, arca beesett, elképesztõen vékony testén csak úgy lógott a ruhája...Hófehér bõre olyan hatást keltett, mint egy sötétben nevelt növény...Bõrén apró horzsolások, karcolások voltak...De volt egy nagyon-nagyon mély vágás az kezén...Egy pengét tartott jobbjában...A lány földbe gyökerezett lábbal figyelte, hogy a fiú mit fog tenni... Közben kicsit elkalandozott a gondolata...Felidézte az oly szép múltat... Eszébe jutott minden...Az elsõ találkozásuk, mikor õ az új iskolába ment és csak a fiú, Dávid ment oda hozzá...Mikor a fiú gitározni tanította õt, vagy amikor az egyik gitár „óra” közben elcsattant az 1. csók...Minden 1üt töltött másodpercre emlékezett a lány...Az összes szóra, érintésre, illatokra, érzésekre...Egy valamire nem...Az önfeledt nevetésekre nem...Illetve hát érezte, de már nem úgy...Emlékezett rájuk, tudta, hogy az egy jó dolog, de nem volt tõle boldog... A fiú a lányra emelte a tekintetét, aki szinte rögtön tudta...Végezni fog magával...Síkított volna, szaladt vola szerelméhez, sírt volna...De nem tette...Egyre inkább homályosuló tekintettel nézte a fiút...Tudta, ha most nem teszi meg a fiú magának, már csak napok, esetleg hetek kérdése, hogy a drog végez vele...Már 2 hónapja csak árnyéka volt önmagának... A fiú drogtól elhomályosult tekintetét egy ideig az éles kés pengéje és a lány közt járatta...Frelváltva nézte õket, mérlegelve, a szabadság, a halál, a boldogság és a szenvedés végét, vagy pedig szerelmét akarja-e jobban... Anita mint egy szobor meredten állt és nézte a fiút egyre homályosuló tekintettel...Mindene fájt...Nem, nem fizikaileg...Belülrõl marta, szorította, feszítette egy érzés, mely mint a méreg járta át testének minden porcikáját, sejtjét, hogy szépen lassan lebénítsa áldozatát...Az áldozatát, aki számára is megdöbbentõ módon nem futott oda szerelméhez, nem ölelte át és nem lehelt forró csókot az ajkára, nem kérlelte, hogy ne tegye és, hogy szokjon le a gyilkos szerrõl...Csupán állt és nézte, ahogy szerelme megteszi azt, amitõl õ, Anita a legjobban tartott...Elvégzi a piszkos munkát a drog helyett....... A fiú látva, hogy barátnõje nem tesz semmit felemelte a kést jobbjával és bal kezének ütõeréhez emelte...Anita becsukta a szemét, hogy ne lássa...Nem akarta látni...Nem tudta volna...Nem merte... Csak egy halk szisszenést hallott, majd egy gyenge és erõtlen suttogást.... -Azt akarom, hogy mindenkinek fájjon, hogy nem leszek...Legalább annyira fájjon, mint az, ahogy ez most nekem fáj.....-hallotta szerelme erõtlen suttogását, majd egy halk szusszanás...Az utolsót... Olyan érzése támadt, mintha ketté tépték volna a szívét...Sokkal, de sokkal jobban fájt neki, mint eddig bármi más az életben... Lassan kinyitotta a szemét, de csak a sarokban, saját vérében fekvõ élettelen fiút látta, akit megvilágított az ablakon bevilágító telihold fénye... A lány keservesen felzokogott, majd lerogyott halott szerelme mellé a földre és úgy ölelte mint még soha... Testén mindenütt ott volt elkenõdve a drogos fiú vére, a lány szemébõl patakokban hullottak a könnyek, mely feketének hatott, fekete sminkje miatt, melyek könnyei mostak el... Ilyen fájdalmat nem sok ember él át...Tiszta szívébõl szerette a fiút...Ha valaha, akárki is megkérdezte volna, hogy melyikõjük haljon meg, õ vagy Dávid, gondolkodás nélkül rávágta volna, hogy õ, ne pedig a szerelme...Mert szívbõl szerette õt, mert soha nem akart 1 másodpercet is azzal a tudattal élni, hogy soha többé nem láthatja a fiút...De most mégis tétován, meredten állt mikor megakadályozhatta volna szerelme halálát... A tudat, hogy nem segített szerelmének belülrõl felemésztette...Mardosta, lelkébe mart, szívébe tépett, égette, perzselte...Mégsem tudott menekülni...Nem ment neki...Túl gyenge volt hozzá, mint minden máshoz... Csak ott térdepelt halott szerelme ernyedt teste mellett, véres ruhában és sírt...Zokogott...Fájt neki...Mint még semi más...Mert még senki mást sem szeretett ennyire... Nyakán, arcán, haján, karjain, ruháján elkenõdve ott volt a halott fiú vére...Az arcán a vérbe volt két vonal...Két fekete vonal, melyet fekete könnyei elmosva a vért, utat törve maguknak alkottak... Igaz, -bár a szív nem tud- mégis fájt neki...Fájt a szíve...Jobban minta ott helyben máglyán égették volna... Ebben a pillanatban szemei mintha ágyú sült volna mellette kipattantak, az erkély ajtajának kicsapódására... „Legközelebb kulcsra zárom....”-gondolta magában a lány, majd felkelt és becsukta ajtaját... Meglepõdve nyugtázta, hogy már világos van, majd órájára pillantva megtudta, hogy reggel 7:34 van... Így elkezdõdött egy újabb nyomasztó nap, hogy az éjszaka felszakadt sebek újra beforrjanak, hogy másnap éjjel újra mély vágást ejtsenek a lány szívében...lelkében... ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Szal' pont 00:00kor mentek el az utolsó vendégek (elég silány buli, igaz /reggel/ 10re gyüttek....) Apa kicsit beb@szott...Fellökött 1-2 széket, ahogy közlekedett, a köszöbön át esett, de azért nem olyan vészesen.... Kedvenceim: 1:Amit a Petivel 8egyik vendéggel) mûvelt... /leöntötte egy "kicsit" sörrel... /jól rálépett a lábára, de fel se tûnt neki (mi már szakadtunk a röhögéstõl)... /Lelocsolta slaggal....(véletlen, csak a citrom muskátlit akarta megmutatni, ha vizes, citrom illata van, csak kicsit bénázott.... xD ) 2:Amikor már az utolsó 4 vendég ment el (együt, hogy 4bõl csak 1 embernek ne kelljen innia, de a többi ihasson).... /Ott tök hangossan "dumált" az utcán... /Arra gyütt egy gyerek, mikor pont elindúltak a kocsival, és rákiáltott a kölökre (olyan 15-16 éves kiscsákó lehett), hogy "Vigyázz, ezek életveszélyes állatok!!!Jönnek mint a Csillagok háborújában...", vagy v.mi ilyesmit...Aszittem besz@rok a röhögéstõl... xD 1ébként nem valami iszákos, csak az ilyen bulikon iszik, most is csak becsicsentett, nem pesig kõkeményen beb@szott... Kedvencem az volt, mikor olyan 1-2 éve egyszer ugyanígy "kicsit" ivott és mi meg a Renivel össze firkáltuk alkoholos filcel olyan szövegekkel, hogy: "Dobby", "Schrek", meg "vótaretete?"... xD És pont akkor épitkezdtünk, nyár volt és kánikula, így amikor másnap egy szál fürdõgatyában megjelent "kicsit" röhögtünk... De érdekes, mert ettõl függetlenül most sz@r a kedvem...Nah mind1...Majd még lehet írok... :S Puszi: Anita {Bingyi, Nita, Nanó}

2006.07.08. 20:45

Örvi, nagyon szép idézet............Ilona

2006.07.08. 19:52

Az alábbi idézet Szappanos Márta Mária múvéből való................................Örv

2006.07.08. 19:45

,,Elsô és legnagyobb parancs a szeretet'' Olthatatlan lángok ,,A szeretet parancs'', így mondá a Mester, mert ha e parancs él, több parancs már nem kell. Nehéz parancs Nehéz parancs a szeretet - ,,szeresd azt is, kit nem szeretsz, szeresd ellenségeidet!'' azt, ki átkot szór ellened. Uram! hogy kívánhatsz ilyet, szívet megcsalni nem lehet! Tudom fiam, nagyon nehéz, de nélküle semmit nem érsz. Ha szeretni könnyű volna, érted meg se haltam volna, vérem se hullattam volna, meg se váltottalak volna. E parancsot azért adtam, mert a szív, nem csalhatatlan. Egyszer gyűlöl, máskor szeret, kit ma feled holnap szeret. Látod ilyen a szív titok, mikor benned ajtót nyitok. Meglelem kit elgáncsoltál, és akit kôvel dobáltál. A szeretet nehéz kereszt, de a legtöbb, mit megtehetsz. Dölyfôs szíved megalázni, és minden nap megbocsájtni. Önmagadat legyôzetni, értem tudod csak megtenni! Ez a földi élet titka, ez a szeretet hatalma. Csillogjanak fénysugarak Amikor a jeget vágom, csákányt, baltát kell használnom. Ám a napnak egy mosolya, arany folyammá duzzasztja. Ömlik, árad, zúg a patak, benne ficánkoló halak, csillogják a fénysugarat, felejtenek jeget, havat. Szív is ilyen, mikor szeret, dalol, mosolyog és nevet. Így dolgozik a szeretet, mikor begyógyít sebeket, tépett, összerongyolt szíveket!

2006.07.06. 08:43

Nem voltam elég figyelmes. Baranyai Bálint az illető, akitől ez a négy idézet származik. Ilona! Ezt azért írtam, hogy ha egybe szerkeszted, most már ezt is oda tudod írni..........Örv.

2006.07.06. 08:23

"Az az ember, aki tudja, hogy a tiszta SZERETET mindig kiárad, mindig ad és nem foglalkozik az ellenszolgáltatás ideájával, aki megérti azt, hogy a bölcsesség és hatalom földi természete ellentétes a szeretet természetével, az az ember keresztény. Keresztény akkor is, ha soha sem hallott a Golgota-misztériumról, és nem olvasta az Evangéliumokat. Mert a SZERETET természetét és az életben játszott igazi szerepét felismerni annyit jelent, mint kereszténnyé válni." Az idézet nem tudom kitől van. Ill.nem tudom a nevét........Örv.

2006.07.06. 08:21

A világban kompenzáció nélkül munkálkodni, elismerés vagy jutalom elvárása nélkül cselekedni, a mai ember számára rendkívül nehezen teljesíthető elvárás. Komoly belső iskolázás és önismereti szint szükséges ahhoz, hogy az ember (önmagt félretéve) képessé váljon pusztán a tett öröméért dolgozni.

2006.07.05. 21:25

Ez a gonosz erőkről persze, igaz. De elgondolkodtató, hogy kell néha az embernek egy békés hely, amit magának teremt. Rendben akkor mindenki teremtse meg otthon. A gonosz erőknek mindenbe be kellett épülniük, de ha szétnézünk láthatjuk is a sikeres működést. (Mira)

2006.07.05. 19:56

Örvi, ha ideteszed azt a két sort, akkor hozzá tudom tenni - egyébként szerintem is igy van ez a dolog, mint az idézetben...... Ilona

[Friss hozzászólások] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]