[Friss hozzászólások] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Szerintem az olvasónaplóba lehetne gyűjteni az ajánlott oldalakat, persze a kezdetektől, ezért nem fogtam még hozzá :))
És a hozzá szereplő ajánlattal kéne bemásolni, amit írtunk (már ha van)............Ilona |
Holnap lesz a nándorfehérvári diadal 550-edik évfordulója. |
A közös mesében IMAKÖ és nem IMAKŐ a helyes. Hogy miért, az a mese végén kiderülhet annak, aki még nem jött rá.(Ö) |
http://emesereiki.homestead.com/files/Vizozonutan.htm
Lehet, hogy már az ajánlott oldalaknak is szükségük lesz egy gyüjteményre? Illetve nekünk lesz rá szükségünk? Ezt most találtam. (Ö) |
Elfelejetettem aláírni, bocs. Az ajánlott oldal azért tetszik, mert kicsit más, mint az itt feldolgozottak. Még csak ránéztem, gondolom naponta változik. (Mira) |
Nem tudom miért, de úgy örülök, ha másnak is tetszik amit én szépnek tartok. Nem igaz, hogy nem tudom miért. Ezt hívják egy húron pendülésnek. Ha pedig a húr megpendül akkor rezgése folytán hanghullámokat gerjeszt. És én is köszönöm. Ki voltál? (Ö) |
Örvi! Nagyon szép az oldal. Ilona felvehetnénk az ajánlóba!
Örvi én is ajánlok egy oldalt csodás képekkel, ne ijedj meg ez is angol nyelvű, de itt elég látni! http://www.anthroarcheart.org/ Még annyit, ha megnyitod oldalt a témát és feljönnek a kis képek, az egyik képre kattintva, utána alul a next-tel lehet lapozni! Csodás tájak! És van rajta sok olmék fej, amiket egyszer össze fogok gyűjteni, mert egyre jobban vonzanak! |
Ez a Hol volt, hol nem volt igen tetszik, össze vannak szedve benne a különböző teremtés-mítoszok............Ilona |
Köszi a címet, be is jött valami, de sajnos én csak annyit tudok angolul, hogy jesz, meg no. (Ö) |
Nem tudom átmásolni, mert ha a jobboldali gombot benyomom, eltünik a kijelölés. A kérdéses ufólap nem található, én is úgy találtam meg, hogy a tárolt változatra kapcsoltam. Az egészhez meg úgy jutozzam, hogy a keresőbe írtam Nyikolajevics csuvirov nevét. remélem sikerül megtalálnod. (Ö) |
Az egyiket megtaláltam és kijavottam. (A vágott szobrokat.) És közben rájöttem, hogy neked is Mozillád lehet. Akkor majd én átírom úgy, hogy rányisson.
Itt meg a világörökség kincsei vannak listába szedve, térképpel, képekkel: http://whc.unesco.org/en/list/ (Mira) |
Örvendező! Nagyon érdekes, amiket írsz, de nem találtam meg a forrást. Úgy látom pedig megy a másolás, akkor a net-címet is tudod másolni, ha helyesen teszed be a lapra, rákattintás után egyenesen odanyit rá. (Ezzel ellenőrizhető is.)
Az ufos lapokat sem találtam, kivéve a középsőt, ami egy tündéri kiscica képét mutatja.
Kérlek jelöld meg a forrást, mert a Rejtélyeket úgy állítottam össze és folyamatosan bővítem is, hogy rányisson a lapra, mert szerintem ez így tisztességes, tehát nem másolunk csak, amit muszáj figyelemfelkeltőnek. A saját gondolatainkat pedig külön cikkben foglalhatjuk össze.
Nagyon örülök, ha bárki segít a gyűjteményben. Egyébként érdemes belenézni, mert szuper régi térképeket tettem fel és az állatok rovatban is van egy-két érdekesség. (Mira) |
Hírforrás: http://www.ufomagazin.net.hu |
Ne haragudjatok de ezt sem hagyhattam ott:
Jurakori térkép
Alekszandr Nyikolajevics Csuvirov, a Baskíriai Állami Egyetem fizika és matematika professzora egy kínai egyetemi hallgatóval azt kutatta, hogy letelepedtek-e kínaiak az ókorban Szibériában. Feltételezésüket alátámasztották körülbelül háromezer éves kínai feliratok, amelyekre Baskíriában bukkantak rá. A legtöbb felirat kereskedelemre vonatkozó feljegyzéseket, valamint születési és halálozási adatokat tartalmazott.
A professzor az ufai főkormányzó levéltárában olyan XVII. és XVIII. századbeli feljegyzéseket olvasott, amelyek kétszáz fehér kőtömböt írnak le. Ezek Csandar falu határában állnak, és összefügghetnek az ókori kínai telepesekkel.
1998-ban egy Csuvirov által vezetett expedíció átrepült a zóna felett, de egyetlen fehér követ sem látott. Ezután a professzor néhány hetet az Ufától 120 kilométerre levő Csandarban töltött. Egy helybeli elárulta neki, hogy a szomszédja egy kőlapot őriz. 1999. július 21-én a professzor és néhány kollégája kiásta a 148 centiméter hosszú, 106 centiméter széles és 16 centiméter vastag követ. Csuvirov nemrég született unokájának tiszteletére Dása kövének nevezték el. Miután az egytonnás követ az ufai egyetemre szállították, a professzor meghökkentő elmélettel rukkolt elő, azt állította, hogy a kő az ufai tartomány domborműszerű térképe.
„Orosz és kínai térképészek, fizikusok, vegyészek és geológusok megállapították, hogy a térkép három urali folyót ábrázol, a Belaját, az Ufimkát és a Szutolkát. Szintén látható rajta egy nagyon hosszú csatorna. A csatorna melletti ábra repülőtérre emlékeztet” – nyilatkozta a professzor.
A kőlap három rétegből áll, 14 centiméteres alapját dolomit képezi. A második réteg, amelyen a térkép található, káliumot, magnéziumot és piroxént tartalmaz. Műszeres átvilágítás kimutatta, hogy a kőlapot precíziós szerszámokkal munkálták meg. Felületén két kagylót találtak. A Navicopsina munitus ötvenmillió éves, az Ecculiomphalus princeps pedig 120 millió éves. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a csandari kőlap része egy nagy Föld-térképnek. Feltételezik, hogy a térkép többi részét a Szokolinaja hegy mellett rejtették el.
A Wisconsini Kartográfiai Intézet szakértői is megvizsgálták a térképet, és kijelentették, hogy azt légi felvétel alapján készíthették el.
Még több>>
|
Még csak annyit, hogy fénykép is van róluk, de én nem töröttnek mondanám, hanem inkább vágottnak, hisz ilyen egyenesen, és mindig ott nemigen törnek el dolgok. De ez csak az én véleményem. Karja pedig egyiknek sincs, ez kimaradt a cikkből./Ö/ |
[Friss hozzászólások] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|