[Friss hozzászólások] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Remélem sokan nézték ma este Frei Tamás műsorát Bhutánról. Egyre több emberben látom, érzem az elvágyódást, sőt ki is mondják sokan.
A mi népünk itt vajúdik, miközben a tudás népe. Szerintem ezt a szerepet ma Bhután tölti be, hiszen példával tanít, mutatja az utat. Olyan a történet, mint a mesében:
Adott egy király, egy értelmes ember, elmegy szétnézni a világban, hazamegy és végiggondolja mit akar. Emellett kitart, mégha bolondnak is tekinti a világ. És ma a csodájára járnak, már aki észreveszi. Nagyon is követendő példát mutat.
Legszívesebben már holnap indulnék, felfedezni, megismerni, hasznossá tenni magam. De miért nem itt? Vajon hányan vagyunk? És hányan várunk egy ilyen vezetőre, aki tudja mi a népe érdeke, történetesen itt a boldogság? Még hogy elszigetelten nem lehet mást csinálni, eltérnia sokéves átlagtól, elvárásoktól?
Két mondat ragadott meg:
- Tudják, mi az szabad lélekkel élni?
- A boldogság a fejünkben születik meg.
És nemcsak mondják, a felszabadultság, mosoly, derű, harmónia átjön a képernyőn is. (Mira)
http://www.frei.hu/magyar/aktualis/# |
Nem gondoltam, hogy ma még bekapcsolom a gépet. Hajat szárítottam és az István a királyból dudolásztam a "Töltsd el szívem békesség"-et, amikor bekattant, hogy még mindig gondolkodunk a:
"Veled Uram, de Nélküled."
szövegen.
Az jutott eszembe, hogy akkoriban, amikor a rockopera született még nem lehetett nyíltan ősmagyarozni, ez a forma engedte meg, ez mehetett tömeg elé. Ebben benne lehet az is, hogy hagyományosan Istvánt élteti, de ezzel az egy de-vel utal arra, hogy hátha mégsem a választott Ur, az igazi Teremtő. Lehet, hogy ez nem is Istvánra utal vissza, csupán a szövegíró tette bele, éppen elgondolkodtatónak. Mit szóltok ehhez? (Mira) |
| Tényleg szép képek vannak benne - én a szimbólumokba kukkantottam be jobban. Érdekes az alkímia jel a két egymás farkába harapó sárkánnyal - a felső szárnnyal és pirosan, az alsó szárny nélkül zölden ábrázolva, amint a végtelen kört formázzák fehér alapon (belül középen a két egymásbafonódó háromszög) - a magyar zászló szineire emlékeztet. De van még néhány elgondolkodtató ábra, amit érdemes lenne megfejteni - az egyik kőbevésett pentagramma körül mintha rovásírás jeleit láttam volna... szóval tényleg érdekes.........(I) |
A góckeresés nem árt, de a tisztálkodószereket sem árt felülvizsgálni. Volt, mikor mosóport kellett váltanom......(I)
Van, mikor okozhatja gyerekkori vagy méhen belüli terhelés is (pl dohányzó anya vagy más). |
Én is olvastam a cikket, jónak tartom. Országunk még itt tart, hogy a megyék versenyeznek egymás közt, ki talál több parlagfüves területet. Sokkal célravezetőbb lenne, ha a felderítésre szánt összeget és a bírságot inkább a növénytermesztés ösztönzésére fordítanák. Jelenleg így gondolkodnak...
Az allergia oka nyilvánvalóan lelki eredetű, de azért a góckutatás nem árt, mert lehet, hogy annak felszámolásával, megoldódnak a bajok. Az már csak természetes, hogy a lelki működésével, a lélekben elkövetett hibákkal is foglalkozik egy magunkfajta. (M) |
Mira, ez az egyik cikk, amit találtam - az osztrák esetet érdekesnek találtam. Úgy tudom, próbáltad a felsorolt javaslatokat. Eszembe jutott egy nem említett terület, ahol szintén érintkezhetünk vegyszerrel, mégpedig elég töményen, és ez a tisztálkodás: mosópor, öblítő, szappan, tusfürdő, fogkrém, sampon, de sokaknál a kozmetikumok is: krémek, púderek, alapozó, rúzs, lakk, hajzselé stb. Ezt valahogy kifelejtik...
Egyébként egyik lányomnak két olyan ismerőse is van, aki a hideg vízre allargiás, nem mehet a strandon a vízbe! De napfény-allergiás ismerőse is van! Már a legalapvetőbb életfeltételeinkre is lehet valaki allergiás! ....... (I) |
"PARLAGFŰ - BOSZORKÁNY - IRTÁS HELYETT!"
"Kedves zöldhajú könnyes, bánatos, szenvedő szemű fiatal barátom, aki a plakátokról nézel ránk... Ugye tudod, ha nem borotválod le a hajad, ahogy a parlagfüvet, akkor sem kell szenvedned!
Feltéve, ha nem tekinted a parlagfüvet boszorkánynak, első számú közellenségnek az allargiádban! Igaz, hogy mindig kellettekboszorkányok, amivel a közönséges halandót meg lehetett félemlíteni. De Te már a huszonegyedik század fiatalja vagy, és tudod, hogyha együtt rezdülsz a természettel, melynek része, alkotója vagy, akkor meggyógyulhatsz, sőt, meggyógyíthatod a környezetedet, és nem a parlagfű kiirtásával, mert az mindig is ott volt a környezetedben, hanem az immunrendszered megerősítésével, tested és környezeted agyonvegyszerezése helyett annak ápolásával, a külső-belső energiaforrások használatával!
Igazad van abban, hogy a parlagfű agresszív gyomnövény, de Te magad is láthatod, hogy évtizedek irtása semmire sem vezetett. Az irtásnál sokkal eredményesebb módszert alkalmaznak Ausztriában, ahol szelid módszerrel "kiszorították" haszonnövényekkel, azaz nem hagytak "parlagon" területeket, s így sikerült az országot parlagfű-mentesíteni. Igen ám, de az allergiások száma ott így sem csökkent! Hogy is van ez akkor? Mert aki azelőtt parlagfűre volt korábban érzékeny, az mára a gabonára, vagy a macskaszőrre stb. lett az.
Ilyen alapon akkor most a gabonát is meg a macskákat is irtsuk ki?!
Érthető ugye, hogy nem a parlagfű, vagy bármely más allergén a főbűnös, mivel a bajok oka a Te szervezetedben, az allergiás szervezetében keresendő! Ez az ok pedig a megbetegedett, kisiklott, falsul működő immunrendszer. Az allergia civilizációs betegség, évről évre nő a nyugati féltekén a betegek száma, a szakemberek jóslása szerint 2025-re minden második(!) ember allargiás lesz. Feltéve, ha hagyjuk ezt! Ha tovább szennyezzük a "pénz démon" követőiként környezetünket, ha tovább vegyszerezzük műételekkel, "ellenszerekkel" a szervezetünket.
De lehet ezt másként is: pl. ha változtatunk szemléletünkön, életmódunkon, és elfogadjuk, hogy a természet részeként elsődlegesen biológiai lények vagyunk, nemcsak társadalmiak. Ha megadjuk szervezetünknek, amire szüksége van, a pihenést, az egészséges biológiai táplálékot, azaz ha táplálkozunk is, nemcsak fogyasztunk, ha eleget tartózkodunk jó levegőn,és rendszeresen mozgunk, ha ügyelünk lelkünk tisztaságára, akkor akár meg is előzhetjük a bajt...."
Dr. Kecskés Gabriella - ELIXÍR szeptember |
| Mira, én sem örültem neki, mikor Zrínyit csúfolták.....(I) |
| A lepkeszárnyas cikk alatt található egy másik, igen tanulságos írás: A hangyák már egyesítették Európát - ők (hangyák) már tudhatnak valamit az együttműködésről, összefogásról. Elleshstnénk a titkukat.......(I) |
Ilona! Én valahogy nem érzek örömet azért, hogy hallottak rólunk az amik, a híd kapcsán. Inkább a tömegember befolyásolhatóságát érzem ezen a példán. Gondolkodás nélkül megy a jópofa buzdítás után. Miért gondolkodna? Érdekli őt mi van ott? Az érdekli, hogy benyomuljon oda is, ha nem testben: névben, hangzásban.
Az jutott eszembe, hogy múltkor Mc'Donaldsban kajáltam és magyarul mondtam el mit kérek. Kicsit gondot okozott az eladófiúnak, de elmondtam neki, hogy Magyarországon nem vagyok hajlandó idegen nyelven kérni ételt. Kicsit csodálkozott, de elfogadta. Talán el is gondolkodott. Látod ez is egy példa, hogy itt folytat üzleti tevékenységet és nem tisztel annyira minket, hogy a nyelvünkön árulja a terméket, itt konkrétan a kaját. Szerintem ezt mi, máshol nem tehetnénk meg, kivéve talán, ha nemzeti ételről van szó, amit ott nem készítenek. (M.) |
Sikerült elolvasnom 3 beszámolót a füzettechnikáról. Nagyon tanulságos, átérezhető leírások. Megállapítottam, hogy csak a beszámolók érhetőek el, maga a technika (leírása) feltöltés alatt van. Majd figyelemmel kísérjük, szerintem érdemes.
Mellesleg az egyesület bemutatkozó lapja is érdekes, és jó rezgésű: http://www.szsze.ro/bemutatkozas.html (Mira) |
| Mira, mi az elvetett mag? Volt, aki pozitívín értékelte, örült, hogy legalább ilyen módon hallanak felőlünk az amerikaiak is - a negatív reklám is reklám alapon - bár én meglettem volna nélküle, ha csak kis hazánk belügye marad..........(I) |
Szóval vége a híd-szavazásnak, nem is bánom. Indulatokat gerjesztett. De harmadikként befutó egy magyar név is: Zrínyi (indoklás nélkül). Azon gondolkodom, hogyan jön ahhoz egy nemzet, hogy egy másik, távoli nemzet névadási ügyeibe avatkozzon...
Ez egy ártatlan esemény, mégis tükrözi annak a nemzetnek, a másikhoz való viszonyulását, a feltűnési, berobbanási vágyát, erőszakosságát, a népének befolyásolhatóságát, megvezethetőségét.
Ugyanakkor tisztában vagyok a karma törvényével, ez egy elvetett mag, amiről egyszer számot kell adni, aminek a következménye egyszer szembejön... (M.) |
| Amúgy ez egy búsongó magyar nóta. Én azért nem szeretem a magyar nótákat, mert kimondottan az érzelmekre kívánnak hatni túlságosan felerősítve azokat akár szomorú. akár mulatós formában.Sokaknak ez tetszik, ezért olyan nagy a kedvelők tábora. (Ö) |
| Kedves Zsolt! Tudomásul vettem. Annyira nem fontos, hogy most nyomozásba kezdjünk.Remélem nem sértettelek meg. Ha igen, akkor bocs, nem volt tudatos.....(Ö) |
Kedves Örvi és mindenki.
Azt a szomorú verset nem én írtam ide. Ugyan ki lehetett? ....... Zsolt. |
[Friss hozzászólások] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés